A végrehajtási tilalom - mely alapján nem lehet egy bejelentés-köteles tranzakciót lezárni, amíg annak versenyjogi sorsa nem rendeződött - alapvetően nem változott a 2017. január 15-én hatályba lépő Tpvt. módosítással, de a tilalom fontosságára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy hónappal ezelőtt hozott döntése újra felhívta a figyelmet.
Az ügyről: a 2016. december 20-án keretszerződés megkötésével létrejött tranzakció tárgya egy eszközökből és ingatlanokból álló vállalkozásrész megszerzése volt. A fúziós kérelem benyújtására - prenotifikációt követően - csak 2017. február 23-án került sor. Ugyanakkor a vállalkozásrész elemét képező egyik ingatlan adásvétele már 2017. január 18-án megtörtént és birtokba adására is a GVH engedély előtt, 2017. március 8-án került sor. Ezt a GVH a tranzakció részleges végrehajtásának tekintette és 1,8 millió forint bírságot szabott ki a kérelmezőre.
Az ügy jól példázza, hogy a Tpvt. módosítás hatálya a fúzió létrejöttéhez és nem a bejelentés benyújtásához kötődik. A GVH hivatkozott korábbi gyakorlatára, miszerint az eladó irányítási jogainak átszállás miatti lehetetlenné válása sérti a végrehajtási tilalmat. Bár korábban ingatlan esetében ilyennek csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést tekintette a GVH, ebben az ügyben már az adásvétel és a birtokba adás is ilyennek minősült. A GVH nem fogadta el a kérelmező védekezését, hogy rajta kívül álló rendkívüli eseményre (madárinfluenza) tekintettel volt szükség a lépésre. A GVH szerint a kérelmező erre csak előzetes irányításgyakorlás iránti kérelemében hivatkozhatott volna. Ugyanakkor a kiszabható 7,2 millió Ft bírságot a GVH leszállította több enyhítő körülményre tekintettel: (i) a kérelmező nyilván nem kívánta eltitkolni a tranzakciót (prenotifikáció, fúziós kérelem); (ii) a tranzakció nyilvánvalóan nem csökkentette jelentősen a versenyt; (iii) a kérelmező nem volt visszaeső; illetve (iv) a GVH korábban nem vizsgált olyan ügyet, amikor vállalkozásrész megszerzése esetén a részleges végrehajtották a tranzakciót.
A Tpvt. módosítás csak néhány szempontból érintette a végrehajtási tilalmat. A bejelentési rendszerre tekintettel a végrehajtási tilalom időtartamát hozzá kellett igazítani az új típusú döntésekhez, illetve az ügyintézési határidő lejártához. A módosítás által bevezetett összefonódás-vizsgálati küszöbérték - ha a felek együttes árbevétele eléri az 5 milliárd forintot és nem nyilvánvaló, hogy a tranzakció nem csökkenti jelentősen a versenyt - alá tartozó tranzakciók esetén nincs végrehajtási tilalom. A módosítás alapján a végrehajtási tilalom megsértésének valószínűsége esetén lehet előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást is tartani. Végül a módosítás tisztázza, hogy a végrehajtási tilalom megsértését külön (jogsértési) versenyfelügyeleti eljárásban kell vizsgálni.
A tranzakció zárásának időzítését nem csak a végrehajtási tilalom befolyásolja. A bejelentési eljárás bevezetése előtt a zárás időpontját egyértelműen igazítani lehetett a GVH eljárásának végéhez, a fúziós engedélyhez. Jelenleg azonban csak a bejelentési eljárás biztos, a versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indul, a GVH értékelésén múlik. Természetesen a Tpvt. szabályai és az eljárásindítási közlemény alapján nagyjából tudni lehet mikor fog a GVH versenyfelügyeleti eljárást indítani, ugyanakkor a szerződésben a zárás időpontjára vonatkozó rendelkezést az eddigiekhez képest máshogy kell megfogalmazni.
