2019. október 11-én a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatot hozott a Magyar Telekommal szemben indított versenyfelügyeleti eljárásban. Az eljárás elindítására azért került sor, mert a GVH észlelte, hogy a Telekom a Flip nevű szolgáltatáscsomagon keresztül jelentősen olcsóbb triple-play (TV + internet + vezetékes telefon) csomagokat nyújt előfizetőinek azokon a településeken, ahol más telekommunikációs cégek (DIGI, UPC, Invitel) is jelen vannak. Másként fogalmazva, a Telekom drágábban nyújtja szolgáltatásait az olyan településeken, ahol nincsenek erős versenytársai. A határozatban a GVH kötelezte a Telekomot – a cég saját felajánlása alapján –, hogy legkésőbb december 2-tól új triple-play csomagot vezessen be csökkentett árazással azokon a településeken, ahol egyedüli nagyobb szolgáltatóként van jelen és a Flip-hez hasonló szolgáltatást tud nyújtani a már meglévő infrastruktúrán keresztül.
ALACSONYABB ÁRAK, HURRÁ!...VAGY MÉGSEM?
Ennek megfelelően 406 településen legkésőbb idén decemberben új, jelentősen olcsóbb triple-play csomag kerül bevezetésre. Míg jelenleg ezeken a településeken a GVH határozatában foglaltak szerint bruttó 10 380 Ft a Telekom triple-play csomag havidíja (hűségidő nélkül), a kötelezettségvállalás végrehajtása után az új szolgáltatás havidíja mindössze 6 350 Ft lesz elektronikus számlaügyintézés választása esetén, de még anélkül is csak 6 950 Ft lesz a havidíj. Ez a Flip szolgáltatás havi 4 000 Ft-os árához képest még mindig magasabb, de már így is több mint 30%-os árcsökkenésről van szó. A Telekom azzal indokolja a Flip és az új szolgáltatás árai közti különbséget, hogy a Flip-hez képest több extra szolgáltatás lesz igénybevehető: TV szolgáltatásokhoz kapcsolódó kényelmi többletszolgáltatások, készülék ártámogatás, 24 órás ügyfélszolgálat, stb. Ezen extra szolgáltatások többsége a jelenlegi Telekom (nem Flip) triple-play csomagok esetében amúgy már most is fennállnak. A szolgáltatás minőségét tekintve az új csomag a tv-csatornák száma és az internet sebessége tekintetében nem fog jelentősen különbözni a ma elérhető csomagtól, a vezetékes telefonálás díja viszont 30 Ft/perc-ről 5 Ft/perc-re csökken.
Kép forrása: telekom.hu
Ez mindenképp jó hír a fogyasztóknak a jövőre való tekintettel, ugyanakkor a fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy a változtatással érintett 406 településen élő előfizetőkkel szemben a Telekom eddig jogellenesen alkalmazott-e túlságosan magas árakat attól az időponttól kezdve, hogy más településeken az olcsóbb Flip szolgáltatás bevezetésre került (2017. május). A GVH ezt alapvetően két módon tesztelheti.
Egyrészt gyűjthet arról információt, hogy hasonló összetételű szolgáltatás-csomagokat más településeken (ahol erősebb a piaci verseny) alacsonyabban áraz-e a Telekom. A GVH az eljárásban ebbe az irányba indult el. A Flip erre jó példa, mert a Flip és a vizsgált Telekom triple-play szolgáltatása hasonlóak a tv-csatornák száma és internet-sebesség tekintetében. Ám vannak egyes extra szolgáltatások (pl. 24 órás ügyfélszolgálat), amelyek a Flip-nél nem elérhetőek. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy az előfizetők valóban azért fizetnek 4 000 Ft havidíj helyett több mint kétszer annyit (10 380 Ft-ot), mert ilyen nagyra értékelik ezeket az extra szolgáltatásokat.
A másik lehetőség, hogy a GVH a Telekom szolgáltatásainak árrését vizsgálja. Egy erőfölényben lévő vállalat árazása akkor tekinthető versenykonformnak, ha az nem magasabb a vállalat költségeinél plusz az adott piacra jellemző ésszerű árrésnél. Ez egy sokkal összetettebb megközelítés, mert egy vállalat költségeinek nagy része nem helyhez és egyedi szolgáltatásokhoz köthető, a GVH pedig szisztematikusan alkalmazza azt a megközelítést, hogy a vezetékes telekommunikációs szolgáltatások piacai lokális piacokként kezelendők. Mindenestre, amennyiben a Telekom új csomagjának árazása versenykonform (ha nem így lenne, a GVH nem fogadta volna el a kötelezettségvállalást), akkor nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi több mint 30%-kal magasabb ár is versenykonform lenne.
Akármelyik megközelítést is választjuk, eléggé úgy tűnik, hogy a Telekom jelenlegi triple-play csomagjának ára túlzottan magas, és ezáltal a cég jogellenesen áraz a 406 településen. A GVH a határozatban sajnos nem foglal állást, mert a Telekom kötelezettségvállalására előbb került sor, mintsem hogy megállapítást nyert volna a versenyellenes magatartás megléte vagy annak hiánya (megjegyzem, az sem világos, hogy a GVH mire alapozva vonta le a következtetést, hogy a Telekom által ajánlott új csomag 6 350 Ft-os havidíja versenykonform. Ez egy külön bejegyzést érdemelne).
A GVH a Telekom eddigi árazásával kapcsolatban a versenyellenesség tényét nem állapította meg ugyan, mindemellett mégis úgy fogalmaz, hogy a „valószínűsített jogsértést egyértelműen kizáró bizonyítékot a vizsgálat nem tárt fel”, valamint hogy „az új termék bevezetése megoldja az eljárás indításakor a GVH által azonosított, feltehetően tisztességtelen árak alkalmazásában megnyilvánuló versenyproblémát”. A határozat szövege alapján a Telekom persze elutasítja, hogy árazása versenyellenes lenne, ugyanakkor azt is előadta, hogy „ahol az inkumbens telefonszolgáltató az Invitel vagy a UPC, vagy jelen van olyan vezetékes hírközlési hálózatot üzemeltető vállalkozása, amely ED3 vagy optikai technológián üzemeltet hálózatot, nem jelentkezik orvosolandó versenyaggály”. Ez utóbbi kijelentést lehet úgy értelmezni, hogy ahol nincs erős versenytárs, ott a Telekom értelmezése szerint is versenyaggály merülhet fel.
MAJD A BÍRÓSÁG DÖNT!...VAGY MÉGSEM?
A GVH számára fennáll a lehetőség, hogy a feltárt tények ellenére ne foglaljon állást a versenyellenesség kérdésében. Adott esetben a bíróságnak viszont döntenie kellene. Ehhez pedig elegendő lenne, ha egy vagy több Telekom előfizető kárigénnyel forduljon a bírósághoz a Telekom valószínűsíthető túlzó árazása miatt. A határozatban ismertetettek alapján elég valószínű, hogy a bíróság elismerné a túlzó árazás jelenlétét, inkább csak a Telekom által az előfizetőknek okozott anyagi kár mértéke lenne a kérdés.
Kép forrása: thetripleplay.net
Álljunk meg itt egy pillanatra, és becsüljük meg, mekkora lehet ez a kárigény az előfizetők részéről. Úgy tűnik, hogy a fogyasztók a Flip bevezetése (2017. május) és a kötelezettségvállalás végrehajtása (legalább 2019. október) között eltelt időszakban akár havi 3 400 Ft-tal is többet fizethettek a Telekomnak. Ez a valóságban lehet kevesebb attól függően, hogy mely időszakban, milyen szolgáltatásokat vett igénybe az ügyfél. Az is elképzelhető, hogy az előfizető nem fizetett többet a szolgáltatásért, ám a szolgáltatás minősége volt alacsonyabb (pl. lassabb internet). Más esetben pedig, hogy az előfizető a jelenlegi árakon nem kérte a triple-playt, de a versenykonform árakon igényelte volna.
A szemléltetés kedvéért számoljunk havi 3 ezer Ft-tal megegyező pénzügyi kárral előfizetőnként és havonta. Ez háztartásonként összességében 87 ezer forintot jelent az elmúlt több mint két évben. A határozatban szereplő 406 településen élő összes triple-play előfizető egyenként akár 87 ezer forintos kárigénnyel is felléphetne.
A határozat alapján országos viszonylatban 2017-ben az összes magyar háztartás 37%-a fizetett elő valamilyen triple-play távközlési szolgáltatás-csomagra, és ez az arány évről-évre nőtt. A 406 település nagy része kistelepülés ezernél is kevesebb háztartással, az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóértékkel, és az országos átlagnál idősebb népességgel. Ezért valószínűleg a triple-play előfizetések hányada is alacsonyabb mint az országos átlag. Számoljunk a fenti 37% nagyjából felével, 18%-kal. Ehhez hozzáadódhatnak olyan nem triple-play előfizetők is, akik a magas triple-play szolgáltatási árak miatt fizettek közvetetten a saját (pl. csak tv) szolgáltatásukért többet, de ezen előfizetők kárigényét bonyolultabb lenne becsülni (így most nem számolok velük).
Továbbá, 2011-es KSH adatok alapján kb. 210 ezer háztartás lakott a 406 településen. Sajnos frissebb adat nem áll rendelkezésre, de a népességfogyás és városodás miatt a 2011. és 2019. évi adatok között jelentős eltérés valószínűsíthető. Ezért számoljunk 190 ezer háztartással. Ami azt jelenti, hogy körülbelül 34 ezer olyan háztartás lehet ezeken a településeken, ahol triple-play szolgáltatást vesznek igénybe. A Telekom az egyetlen nagy szolgáltató a 406 településen, de lokális szolgáltatók néhol jelen vannak. Mindezek ellenére még óvatos becslések alapján is el lehet mondani, hogy a Telekom triple-play előfizetők (háztartások) száma legalább 20-25 ezer között lehet ezeken a településeken.
A Telekom tehát összességében akár 2 milliárd forintot is kivehetett jogellenesen az itt élő fogyasztók zsebéből, amit adott esetben vissza kellene fizetnie. Itt jön a csavar viszont. Mit tehet az a fogyasztó, aki ezeken a településeken az elmúlt két évben triple-play szolgáltatást vett igénybe a Telekomtól, és érvényesítené kárigényét?
A hatályos jogszabályok alapján gyakorlatilag semmit.
Magától értetődő praktikus megoldás lehetne a fogyasztóknak társult pert indítani. Társult perek során több ezer fogyasztót egyetlen kinevezett felperes képvisel a bíróságon, és akkor lehet alkalmazni, ha a képviselt fogyasztói csoport összetétele viszonylag homogén. A homogenitás elmondható a Telekom előfizetőiről még akkor is, ha több, a szolgáltatások összetételében eltérő Telekom triple-play szolgáltatás volt elérhető az elmúlt két évben. Az előfizetőket még így is viszonylag kis számú csoportokba lehetne osztani attól függően, hogy milyen szolgáltatásokat vettek igénybe. A kár mértékének kiszámítása nem lehetetlen feladat, nem kell erős feltételezésekkel élni, és az nem kifejezetten adat-függő.
A társult pereket azzal a céllal találták ki, hogy az egyénenként nem jelentős kárigényű, de összességében nagyszámú felperes egyszerűbben, költséghatékonyabban tudjon igényt érvényesíteni. Számos európai országban elérhető jogintézmény a társult per versenyjogi kártérítési perek esetén, Magyarországon azonban – megmagyarázhatatlan módon – nem. Hiába emeli a Versenytörvény a fogyasztói jólétet a fókuszpontba a versenyjogi vizsgálatok során, úgy tűnik, amikor jogos érdekérvényesítésre lenne szükség, a leghatékonyabb megoldás a végfogyasztók számára nem elérhető. A Versenytörvény alapján a GVH akár hivatalból is indíthatna társult pert a fogyasztók polgárjogi igényeinek érvényesítésére, ám erre még nem volt példa. Jogsértés kimondása nélkül (mint a Telekom-ügy esetében) amúgyis igen valószínűtlen, hogy a GVH eljárna a fogyasztók nevében.
Marad tehát az „alapeset”, azaz hogy a fogyasztók egyenként bírósághoz fordulhatnak, ami a várható perköltségek és a bírósági ügy kimenetelének kockázata miatt ebben, és a Telekom árazásához hasonló esetekben (melyekben az egyéni fogyasztói kárigény elhanyagolható mértékű) ismét csak nem valószínű forgatókönyv.
Mi ennek a következménye? Az, hogy a Telekom kockázatmentesen ajánlhatta fel a kötelezettségvállalást a GVH-nak, mert nem kell attól tartania, hogy a fogyasztók majd nagy számban kárigénnyel fordulnának bírósághoz (amely kárigény a GVH határozata alapján egyébként megalapozottnak tűnik). Ami az előfizetőknek zsákutca, az a Telekomnak áldás. Nesze neked, fogyasztói jólét.
Gelencsér Dánielnek (PPKE) köszönöm a társult perek jogi megítélésének értelmezéséhez nyújtott szakmai segítséget.
