Az Európai Unió Bírósága több szempontból is foglalkozik / foglalkozott a versenyjogi kártérítés kérdésével. A harmadik ügy, amivel kapcsolatban meg kívánom osztani a gondolataimat, a flyLAL ügy (C-27/17.). Ez az egyike a versenyjogi kártérítési keresetek kapcsán felmerülő, joghatósági kérdésekkel foglalkozó döntéseknek. Adott ügyben az volt kérdéses, hogy mi minősül a káresemény - különös joghatóságot megalapozó - helyének erőfölénnyel való visszaélés esetén, különösen, ha nem áralapú versenykorlátozásról van szó, hanem elmaradt hasznot eredményező, kiszorító jellegű visszaélésről.
A versenyhatósági eljárás
A lett versenyhatóság 2006. november 22-én megállapította, hogy Riga Nemzetközi Repülőtér olyan kedvezményrendszert működtetett két légitársaság irányába, amely megsértette az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A versenyhatósági megállapítások szerint a légitársaságok 80%-os mértékű díjkedvezményben részesültek. Az egyik légitársaság a lett légitársaság, az Air Baltic volt. Fontos hangsúlyozni, hogy a versenyhatóságok az EUMSZ 102. cikk c) pontjának sérelmét állapították meg, tehát a jogsértés nem a kedvezményrendszer kiszorító, hanem annak diszkriminatív jellegén alapult. Szankcióként a jogsértő magatartás abbahagyására kötelezték a lett repülőteret.
A kártérítési per
A litván légitársaság, a flyLAL, és annak tulajdonosai 2008. augusztus 22-én keresetet nyújtott be a lett légitársaság, illetve a lett repülőtér ellen a vilniusi megyei bíróságon, melyben 57 millió euró összegű kártérítést követelt. A litván légitársaság arra hivatkozott, hogy a lett repülőtér és a lett légitársaság kiszorították a piacról, ami miatt a litván légitársaság felszámolás alá került. A litván légitársaság nem csak a lett versenyhatóság azon megállapítására hivatkozott, hogy a lett repülőtér erőfölénnyel való visszaélésnek minősülő kedvezményrendszert alkalmazott, hanem arra is, hogy a lett légitársaság és a lett repülőtér versenykorlátozó megállapodást kötöttek a kedvezményekről és a lett légitársaság kiszorító árazást (felfaló, ragadozó ár) alkalmazott, amit a visszaélésszerű díjkedvezményből származó megtakarításokból tudott finanszírozni. Ebből a szempontból nem tisztán következményi (follow-on) keresetről volt szó, hanem a keresetnek voltak önálló (stand-alone) elemei is.
A vilniusi megyei bíróság 2016. január 27-én első fokon 16 millió euró összegű kártérítést megítélt a litván légitársaságnak, melynek megfizetésére a lett légitársaságot kötelezte. A lett repülőtér elleni keresetet elutasította. Ugyanígy a litván légitársaság részvényesei által benyújtott kártérítési kereseteket is elutasította.
Az ügy elsőfokon is megjárta az Európai Unió Bíróságát (C-302/13.). A vilniusi megyei bíróság annak tisztázását kérte, hogy a lett légitársaság és a lett repülőtér ellen elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedések tekintetében a litván bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal. Abban az ügyben az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy (i) a versenyjogi kártérítési perek a Brüsszel I Rendelet szerinti polgári és kereskedelmi ügynek minősülnek; (ii) a versenyjogi kártérítési perek nem minősülnek Brüsszel I Rendelet 22. cikk (2) bekezdése szerinti társasági pernek, melyre a székhely szerinti bíróságoknak lenne kizárólagos joghatósága; illetve (iii) az adott ideiglenes intézkedés lettországi elismerését nem lehet megtagadni arra tekintettel, hogy sérti a lett állam közrendjét a Brüsszel I Rendelet 34. cikk (1) bekezdése szerint.
Az elsőfokú ítélet ellen mindegyik fél fellebbezett, a litván légitársaság annak érdekében, hogy keresetének teljes egészében adjon helyt a bíróság, míg a lett légitársaság és a lett repülőtér az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Az alperesek arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú ítélet megszegte a joghatósági szabályokat. Álláspontjuk szerint (i) a jogsértést Lettországban követték el, így a lett bíróságoknak van joghatósága; (ii) a lett légitársaság litván fióktelepe nem alapoz meg litván joghatóságot; illetve (iii) a litván légitársaság pénzügyi források csökkenésében megnyilvánuló közvetett vesztesége nem minősül kárnak a joghatósági szabályok szempontjából.
A kérdések
A litván fellebbviteli bíróság a következő kérdéseket terjesztette elő a Brüsszel I Rendelet értelmezése kapcsán:
- Adott esetben mi minősül a káresemény bekövetkezése helyének a Brüsszel I Rendelet 5. cikk (3) bekezdése alapján?
- A Brüsszel I Rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti kárnak minősül-e a bevételkiesés?
- A lett légitársaság litván fióktelepe megalapozza-e litván bíróságok joghatóságát a Brüsszel I Rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján?
A tárgyalás
A 2017. november 16-i tárgyaláson az Európai Bizottság a litván légitársaság álláspontját támogatta. A Bizottság szerint a litván légitársaság bevételkiesése egyértelműen kárnak minősül. A kár keletkezésének helye pedig Litvánia, figyelembe véve, hogy a lett légitársaság versenykorlátozó magatartása a litván fogyasztókat érintette hátrányosan.
A lett légitársaság arra hivatkozott, hogy a litván légitársaság bevételkiesése és a lett cégek jogsértő magatartása között nincs okozati összefüggés, a litván légitársaság felszámolása a 2008-as gazdasági válság miatt visszaeső foglalásokra vezethető vissza és nincsenek kapcsolatban a lett repülőtér által alkalmazott díjkedvezménnyel (mint egyetlen versenyhatóság által megállapított jogsértéssel). Továbbá előadta, hogy a litván légitársaság bevételkiesése nem minősül közvetlen kárnak, amire a Brüsszel I Rendelet szabályai vonatkoznak.
A főtanácsnoki indítvány
A főtanácsnok indítványában az 1. kérdésre azt a választ javasolta, hogy kartell esetén a megállapodás megkötésének helye alapozza meg a joghatóságot, míg erőfölénnyel való visszaélés esetén a visszaélésnek minősülő magatartás tanúsításának helye. A főtanácsnok a kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jogsértés és a kár közötti okozati összefüggés olyan érdemi kérdésnek minősül, ami nem befolyásolhatja a joghatóság megállapítását. A kartell alapú joghatóság kapcsán a főtanácsnok a CDC Hydrogen Peroxide ügyben született ítéletre (C-352/13.) támaszkodott. Ebben az ügyben az Európai Unió Bírósága a káresemény helyének a megállapodás megkötését tekintette, nem a megállapodás végrehajtásának helyét (esetleg mindkét helyet). A főtanácsnok megjegyezte, hogy a megállapodás megkötésének helyével kapcsolatos bizonyítási nehézségek nem vonják kétségbe e következtetést. A főtanácsnok arra is hivatkozott, hogy versenykorlátozó célú megállapodásoknál nincs szükség a megállapodás végrehajtására a jogsértés megállapításához. A visszaélés alapú joghatóság kapcsán a főtanácsnok azzal érvelt, hogy a jogsértés megállapításához szükséges a visszaélés megvalósítása. Adott ügyben a visszaélés megvalósításának helye a kiszorító jellegű árak felkínálásának és alkalmazásának helye. A főtanácsnok hozzátette, hogy a megállapodás megkötésének helye mind a lett légitársaság, mind a lett repülőtér vonatkozásában megalapoz joghatóságot, ugyanakkor a visszaélés megvalósításának helye csak – a kiszorító árazást alkalmazó – lett légitársaság vonatkozásában.
A főtanácsnok a 2. kérdésre azt a választ javasolta, hogy a forgalomkiesés minősül kárnak. A főtanácsnok részletes elemzést követően azt is hozzátette, hogy csak az érintett piacon elszenvedett forgalomkiesés alapoz meg joghatóságot. A pénzügyi veszteség helye tehát önmagában nem alapoz meg joghatóságot. A főtanácsnok ezt arra alapozta, hogy a joghatóságot megalapozó káresemény kizárólag az első vagy kezdeti kárra (közvetlen kár) vonatkozhat, a későbbi hátrányos következményekre (pénzügyi veszteség) nem. A főtanácsnok kiemelte, hogy ez a válasz van összhangban az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal. A Róma II Rendelet 6. cikk (3) bekezdés a) pontja annak az országnak a jogát kell alkalmazni tisztességtelen versenycselekményekkel kapcsolatban, amelynek a piaca érintett vagy érintett lehet. A Róma II Rendelet (7) preambulumbekezdése pedig kifejezetten rögzíti a Róma II Rendelet és a Brüsszel I Rendelet közti összhang kívánalmát. Ez a válasz van összhangban a jogvita és a bíróság közötti különösen szoros kapcsolat követelményével is. Ilyen kapcsolat csak az adott károsultat érő konkrét kár (bevételkiesés) bekövetkezésének helyével áll fenn, nem minden jogsértés által érintett piacon. A főtanácsnok arra jutott, hogy adott ügyben joghatóságot megalapozó első kárnak az érintett piacon bekövetkező forgalomkiesés minősül. Bár a főtanácsnok elemzésének eredménye szerint az elmaradt értékesítés helye (érintett piac, ahol károsult tevékenykedik) megfelelőbb joghatóság szempontjából mint a bevételkiesés helye (a károsult pénzügyi központja), a konkrét ügyben a két hely egybeesett.
A főtanácsnok a 3. kérdésre azt a választ javasolta, hogy bizonyos feltételekkel megalapozhat joghatóságot a lett légitársaság litván fióktelepe. Bár a főtanácsnok szerint a litván fióktelep megfelelt-e az uniós fióktelep fogalomnak, a tagállami bíróságnak további ténykérdéseket kellene vizsgálnia: a litván fióktelep csak akkor alapozhat meg joghatóságot, ha kellő mértékben részt vett a jogsértésben: (i) a lett légitársaság és lett repülőtér közötti megállapodás megkötésében érintett volt; illetve (ii) kiszorító árak megállapításában vagy alkalmazásában részt vett.
Az ítélet
Az Európai Unió Bírósága ítéletében nagymértékben követte a főtanácsnok következtetéseit:
- A káresemény bekövetkezésének helye az érintett piac helye, ahol a károsultat veszteség érte, azaz jelen esetben a forgalomkiesésben megnyilvánuló bevételkiesés helye. A Bíróság rögzítette, hogy a kiszorító árazás miatt bekövetkező értékesítési volumen csökkenéséből származó elmaradt nyereség kárnak minősül a Brüsszel I Rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerint. Érintett piacnak a litván piac minősül, mivel a litván légitársaság a jegyeladási tevékenységének túlnyomó részét ezen a piacon fejtette ki. A forgalomkiesés helyének és az érintett piacnak az egybeesésén alapuló joghatósági ok több szempontból megalapozott. Az érintett piac tagállama van az ügy megítélésére a legmegfelelőbb helyzetben. A jogsértő vállalkozás ésszerűen számíthat arra, hogy az érintett piac tagállama szerinti bíróságban perelik. A Róma II Rendelettel is ez van összhangban. A Bíróság azt is hozzátette, hogy a válasz azért is megfelelő, mert többes károkozás esetén valamennyi felelős személyre kiterjedő joghatóságot alapoz meg.
- Kartell esetén a megállapodás megkötésének helye a káresemény bekövetkezésének helye az EUMSZ 101. cikk tekintetében a megállapodás megkötésének a helye, míg EUMSZ 102. cikk tekintetében a kiszorító árazás felajánlásának és alkalmazásának helye. A Bíróság a főtanácsnoki álláspontot annyival egészítette ki, hogy a tagállami bíróság feladata annak eldöntése, hogy a litván légitársaság kárát mely joghatóságot megalapozó esemény okozta: a versenykorlátozó megállapodás megkötése, vagy a kiszorító árazás felajánlása és alkalmazása.
- A Bíróság szigorúbban határozta meg a főtanácsnoknál annak kritériumát, hogy mikor alapozhat meg a litván fióktelep joghatóságot. A tagállami bíróságnak két szempontot kell vizsgálnia: hogy a fióktelep ténylegesen részt vett-e a jogsértésben, illetve, hogy a fióktelep részvétele a jogsértésben kellően jelentős volt-e ahhoz, hogy szoros kapcsolatot alapozzon meg a jogvitával / káreseménnyel.
Értékelés
Az, hogy a Bíróság többé-kevésbé átvette a főtanácsnok álláspontját a Brüsszel I Rendelet 5. cikk (3) bekezdésének szűk értelmezése kapcsán, abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy megnehezítheti az igényérvényesítést határon átnyúló tevékenységet végző vállalkozások számára. Az olyan vállalkozás, melynek székhelye X országban van, de határon átnyúló tevékenységet végez Y országban és az érintett piac Y ország piaca, a vállalkozás nem fog tudni saját székhelye szerinti országban (X ország) pereskedni, ha X ország piaca nem érintett piac.
A károkozás fogalmának kibontása erőfölénnyel való visszaélés kapcsán logikus és üdvözlendő. Ugyanakkor ugyanúgy bizonyítási nehézségekkel terhelt mint kartell esetén a megállapodás megkötésének helye. Egy ajánlat elküldésének helye vagy fogadásának helye számít a kiszorító árak felkínálása és alkalmazása helyének? Ha a lett légitársaság kizárólag Lettországból végezte volna az értékesítést litván fogyasztók számára (pl. online), akkor az árak felkínálása és alkalmazásának helye Lettország vagy Litvánia? Weboldalon történő feltüntetés esetén mi az ár felkínálásának helye?
A fiókteleppel kapcsolatos fejtegetések alapvetően "horgonyalperes" (anchor defendant) kérdéskörben született döntést terjesztik ki arra az esetre, amikor nem a jogsértő vállalkozás helyi leányvállalata alapozza meg a joghatóságot (a leányvállalat ellen benyújtott kereset), hanem a jogsértő vállalkozás önálló jogi személyiséggel nem bíró fióktelepe. E szűk értelmezés kérdéses is lehet egy később tárgyalandó jogesetre (Skanska - C‑724/17.) tekintettel, mely a versenyjogi vállalkozásfogalmat a kártérítési felelősségre is alkalmazni rendeli.
