2015 június végén a német versenyhatóság összesen 151,6 millió euró bírságot szabott ki több élelmiszer kiskereskedelmi láncra és beszállítóra. Az érintettek között vannak az EDEKA, REWE, Kaufland, METRO, és az Aldi csoport, illetve több édesség, kávé, állateledel, sör és kozmetikai termékeket beszállító vállalat (többek közt a Fressnapf, Johnson & Johnson, Alfred Ritter). A legtöbb cég egyezséget kötött a német versenyhivatallal, így a bírság jogerős. A BKA tájékoztatása szerint azonban az ügyeknek még nincs vége, a következő hónapokban újabb bírságok várhatók. A vád szerint az érintett cégek megsértették a vertikális árrögzítés tilalmát, különböző eszközökkel rögzítették a termékek polci árát a szupermarketekben. Az ügyek különlegessége, hogy a gyártók/beszállítók mellett a bírságolt kiskereskedelmi láncok is aktív résztvevői voltak a jogsértésnek. Szerepük ugyanis jellemzően nem merült ki abban, hogy elfogadták a gyártók által meghatározott polci árakat, hanem egyes esetekben saját maguk követelték a gyártótól, hogy azok a versenytárs láncokkal is tartassák be az egységes polci árat (ún. hub & spoke típusú jogsértés).
A fentiekhez hasonló magatartások miatt számos más országban is komoly versenyfelügyeleti bírságokat szabtak ki a hatóságok, így például Belgiumban júniusban szintén rekord bírság született. A belga versenyhatóság egyezségi megállapodások keretében 174 millió euró bírságot szabott ki a legnagyobb belga szupermarket láncok üzemeltetőire, illetve néhány beszállítóra. Ebben az ügyben külön érdekesség, hogy a Colgate-Palmolive csoport megúszta a súlyos bírságot, mivel engedékenységi kérelem keretében együttműködtek a belga hatósággal.
Ahogy a hasonló ügyekben kiszabott bírságokat összefoglaló alábbi ábrán is látszik, számos uniós ország versenyhatósága bírságolt már kereskedelmi láncokat és beszállítókat versenyjogi (jellemzően hub & spoke típusú) jogsértések miatt, amelynek gyanúja miatt nemrég a Gazdasági Versenyhivatal is eljárást indított Magyarországon.
A kiskereskedelmi szektort érintő ügyek kapcsán mind a kereskedők, mind a beszállítók számára az egyik legégetőbb kérdés, hogy lehetséges-e engedékenységi kérelemmel élni, amely révén igen jelentős bírságcsökkentés, vagy akár bírság alóli mentesülés érhető el (lásd pl. a fent hivatkozott belga Colgate-Palmolive ügyet). A probléma abból ered, hogy a legtöbb jogrendszerben – így Magyarországon is – csak horizontális jogsértések (kartellek) esetén van lehetőség engedékenységi kérelem benyújtására. Ebből következően egy vertikális árrögzítés esetén nem eredményez automatikus bírság alóli mentesülést, ha a cég önmaga tárja fel a jogsértést a hatóság részére. Ugyanakkor, ahogy a fenti német ügy (illetve több osztrák példa) is mutatja, a kiskereskedelmi szektort érintő ügyek sorozatában a vertikális jogsértéshez jellemzően horizontális elemek is társultak (hub & spoke ügyek). Ilyenkor kérdéses, hogy a horizontális elemre tekintettel már megilletik-e az önfeljelentéssel élő céget az engedékenységből eredő előnyök. Ha nem, vagy ez bizonytalan (mert pl. csak a hatóság diszkrecionális döntésén alapuló bírságcsökkentésre van lehetőség), akkor nehezen várható el, hogy a cégek maguk tárják fel a jogsértést, illetve a jogsértést kvázi elismerve együttműködjenek a hatósággal. Ugyanakkor a hatóságok érdekét is az szolgálja, hogy az esetleges jogsértések minél hamarabb felgöngyölítésre kerüljenek az érintett cégek közreműködésével, ezért indokolt lenne a GVH esetében is legalább közleményi szinten rögzíteni, hogy hub & spoke típusú ügyek esetén az engedékenységi kérelemre vonatkozó szabályok analógia útján alkalmazásra kerülnek. Ezt megelőzően viszont különös körültekintéssel szükséges eljárni az esetleges jogsértések házon belüli feltárása és kezelése során.
