Az alábbi, meg nem nevezhető forrásból származó bejegyzést kaptam. Komment nélkül közzéteszem, azzal, hogy az más szerzeménye. - Szilágyi Pál. No akkor lássuk:
---
Szeptemberben ért véget az Európai Bíróságon a MasterCard "MIF" ügye, amely a MasterCard multilaterális bankközi díjaival volt kapcsolatos. Bár az ügynek jelentős közvetlen hatása lehet majd a kártyatársaságokra és az általunk működtetett rendszerekre - a blogon most nem ezzel foglalkozunk. Ehelyett azt vizsgáljuk meg, hogy miért lehet érdekes az ítélet az iparágon kívül is. Az EUB ítélete ugyanis kifejezetten didaktikusan és szisztematikusan igyekszik tisztázni néhány alapvető összefüggést az EUMSZ 101(1) és a 101(3) cikkei között. Összefolaló bejegyzés annak, akinek nincs ideje elolvasni az ítélet mind a 266 bekezdését.
Az alábbiakbak azokat a témákat vesszük sorra, amelyeket részletesebben elemzett a bíróság (de kihagyjuk az eljárási jellegű vagy más kevésbé jelentős pontokat):
1. Járulékos versenykorlátozások
Az EUB tisztázta, hogy mi a különbség a 101(1) cikk szerinti "járulékosság" és a 101(3) cikk szerinti "elengedhetetlenség" között.
Mit jelent a járulékosság?
91. Amikor azt kell eldönteni, hogy valamely versenyellenes korlátozás kikerülhet‑e az EK 81. cikk (1) [ma: EUMSZ 101(1) cikk] bekezdésében foglalt tilalom alól azzal az indokkal, hogy az ilyen versenyellenes jelleggel nem bíró alapügylet járulékos részét képezi, meg kell vizsgálni, hogy ezen ügylet megvalósítása a szóban forgó korlátozás hiányában lehetetlen lenne‑e. A fellebbezők állításával ellentétben azon tény, hogy az említett ügylet a szóban forgó korlátozás hiányában egyszerűen nehezebben megvalósítható vagy kevésbé előnyös, nem tekinthető úgy, hogy e korlátozásnak olyan „objektíve szükségesˮ jelleget kölcsönöz, amely megkövetelt ahhoz, hogy járulékosnak lehessen minősíteni. Az ilyen értelmezés ugyanis e fogalmat minden olyan korlátozásra kiterjesztené, amely nem szigorúan elengedhetetlen az alapügylet megvalósításához. Az ilyen eredmény sértené az EK 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatékony érvényesülését.
Ezzel szemben mit jelent az "elengedhetetlenség" a 101(3) cikk alapján?
93. ... az EK 81. cikk (3) bekezdése keretében [az a kérdés, hogy egy versenykorlátozás] mégis elengedhetetlennek tekinthető‑e az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből. Ellenben, amint a jelen ítélet 89. és 90. pontjából kitűnik, az ugyanezen pontok értelmében vett objektív szükségesség kritériuma arra a kérdésre vonatkozik, hogy fennáll‑e a veszélye annak, hogy a kereskedelmi önállóság adott korlátozásának hiányában valamely alapügylet vagy alaptevékenység, amelyre nem terjed ki az EK 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom, és amelyhez viszonyítva az említett korlátozás másodlagos, nem valósul meg, illetve nem folytatható.
Hogyan kell felmérni, hogy mi történne a járulékos korlátozás nélkül / hogy megvalósulna-e nélküle az alapügylet? Vagyis milyen alternatívákat ("counterfactual") vizsgálhat a Bizottság?
108. Hangsúlyozni kell, hogy az összehasonlító eset alkalmazásának összefüggéseitől vagy céljától függetlenül a lényeges az, hogy ezen eset megfelelő legyen a kérdés megvilágításához, a feltevés pedig, amelyen alapul, ne legyen irreális.109. Így, valamely korlátozásnak a jelen ítélet 89. és 90. pontja értelmében vett járulékos jellegének megcáfolása érdekében a Bizottság támaszkodhat olyan reális alternatívák fennállására, amelyek a szóban forgó korlátozásnál kevésbé korlátozzák a versenyt.110. E tekintetben, amint a jelen ítélet 97. pontjából kitűnik, a fellebbezők lényegében különösen úgy érvelnek, hogy a Törvényszék tévesen nem szankcionálta azon tényt, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem törekedett annak megértésére, hogy hogyan működne a verseny mind a MIF, mind pedig az „ex post” díjszabás tilalma hiányában, amely tilalmat a fellebbezők szabályozási jellegű beavatkozás hiányában nem választották [volna].111. Azon alternatívák azonban, amelyekre a Bizottság valamely korlátozás objektív szükségességének értékelése keretében támaszkodhat, nem korlátozódnak arra a helyzetre, amely a szóban forgó korlátozás hiányában valósulna meg, hanem más összehasonlító esetekre is kiterjedhetnek, amelyek többek között olyan reális helyzeteken alapulnak, amelyek az említett korlátozás hiányában bekövetkezhetnének. A Törvényszék tehát a megtámadott ítélet 99. pontjában helyesen állapította meg, hogy a Bizottság által előadott összehasonlító esetet figyelembe lehet venni a MIF objektív szükséges jellegének vizsgálata keretében annyiban, amennyiben az reális, és lehetővé teszi a MasterCard rendszer gazdasági életképességét.
2. Versenykorlátozó hatás
A versenykorlátozó hatás vizsgálatánál felmerül a kérdés: ha egy adott piaci helyetet elfogadtunk reális lehetőségként a járulékosság elemzése céljából, akkor elfogadhatjuk-e reális összehasonlítási alapnak akkor is, amikor azt akarjuk meghatározni, hogy a megállapodás korlátozza-e a versenyt? A bíróság szerint nem feltétlenül:
163. ... amint a jelen ítélet 108. pontjából következik, nem szükségképpen ugyanazon „összehasonlító esetˮ a megfelelő fogalmilag különböző kérdések [ti. hogy egy versenykorlátozás járulékosnak minpsül-e, vagy hogy versenykorlátozó hatású-e] megválaszolására. Amikor ugyanis arról van szó, hogy a MIF versenykorlátozó hatású‑e, az a kérdés, hogy e díjak nélkül, azonban az „ex post” díjszabás tilalmának hatására a MasterCard rendszerhez hasonló nyílt fizetési rendszer életképes maradhatna‑e, önmagában nem meghatározó.164. E célból viszont értékelni kell a MIF meghatározásának a versenyfeltételekre, úgymint különösen az áruk vagy a szolgáltatások árára, mennyiségére és minőségére gyakorolt hatását. Így a jelen ítélet 161. pontjában hivatkozott állandó ítélkezési gyakorlat szerint meg kell vizsgálni, hogy ilyen díjak hiányában milyenek lennének a tényleges versenyfeltételek....166. Ebből következik, hogy a szóban forgó összehangolási megállapodás hiányára vonatkozó elképzelésen alapuló forgatókönyvnek reálisnak kell lennie. E szempontból adott esetben figyelembe lehet venni az e megállapodás hiányában a piacon valószínűleg bekövetkező fejlődéseket.
3. Mentesülés a 101(3) alapján
3.a A versenykorlátozásból származó előnyöket kell értékelni, vagy az egész megállapodásból származó előnyöket?
A felek egyik kifogása a Törvényszékkel (és a Bizottsággal szemben) az volt, hogy a MIF-nek csak azokat az előnyeit értékelték, amelyeket a kereskedők élveztek, de figyelmen kívül hagyták azokat az előnyöket, amiket az egész MasterCard rendszer a kártyatulajdonosoknál eredményez. A Bíróság szerint azonban:
230. ... Egyébiránt, amint a jelen ítélet 89. és 90. pontjából kitűnik, akkor, amikor a vállalkozások társulása által hozott döntés nem választható el az alapügylettől vagy az alaptevékenységtől – amelyhez a döntés kapcsolódik – azok létének vagy céljainak veszélyeztetése nélkül, meg kell vizsgálni e döntés EK 81. cikkel való összeegyeztethetőségét azon alapügylet vagy alaptevékenység EK 81. cikkel való összeegyeztethetőségével együtt, amelynek a döntés a járulékos részét képezi.231. Amennyiben viszont megállapításra kerül, hogy az ilyen döntés nem szükséges objektíve az adott ügylet vagy tevékenység végrehajtásához, az EK 81. cikk (3) bekezdése keretében csak a konkrétan az említett döntésből eredő objektív előnyöket lehet figyelembe venni (lásd analógia útján: Remia és társai kontra Bizottság ítélet, EU:C:1985:327, 47. pont).232. A jelen ügyben, amint a jelen ítélet 78–121. pontjából kitűnik, a Törvényszék a megtámadott ítélet 120. pontjában téves jogalkalmazás nélkül állapíthatta meg, hogy a MIF nem szükséges objektíve a MasterCard rendszer működéséhez. E következtetés fényében a Törvényszék az említett ítélet 207. pontjában azt is joggal állapította meg, hogy az EK 81. cikk (3) bekezdésében foglalt első feltétel elemzése nem a MasterCard rendszer egészéből, hanem a konkrétan a MIF‑ből eredő érzékelhető, objektív előnyök vizsgálatát teszi szükségessé. Ebből következik, hogy azon érv, miszerint a Törvényszék tévesen hagyta figyelmen kívül a MasterCard rendszerből a kártyabirtokosok számára eredő előnyöket, nem fogadható el.
3.b Kompenzálhatja-e az egyik piacon okozott sérelmet egy másik piacon okozott előny?
A Bíróság szerint nem, ami fontos kijelentés lehet kétoldalú piacok elemzése esetére. (A MIF ügyben a felek között egyébként is ténykérdésben is vita volt: az eljárás alá vontak szerint ugyan minden piacon voltak előnyök, ideértve azt is, hogy a kereskedők is részesedtek az előnyökből - de a Bizottság és a Törvényszék ezt nem fogadta el).
242. Amint azonban arra a jelen ítélet 234. pontja emlékeztetett, az EK 81. cikk (3) bekezdésében foglalt első feltétel vizsgálata felveti azt a kérdést, hogy a szóban forgó intézkedésből eredő előnyök ellensúlyozzák‑e az abból eredő hátrányokat. Így abban az esetben – amint a jelen ügyben is –, ha a korlátozó hatásokat kizárólag a kétoldalú rendszer egyik piacán állapították meg, a korlátozó intézkedésből eredő azon előnyök, amelyek egy szintén az említett rendszerrel összefüggő kapcsolódó, de elkülönülő piacon jelentkeznek, önmagukban nem ellensúlyozhatják az ezen intézkedésből eredő hátrányokat arra vonatkozó bármilyen bizonyíték hiányában, hogy az érintett piacon az említett intézkedésnek betudhatóan érzékelhető, objektív előnyök állnak fenn, különösen – amint a megtámadott ítélet 21. és 168–180. pontjából kitűnik – akkor, amikor az említett piacokon lévő fogyasztók lényegében nem azonosak.243. A jelen ügyben ugyanis anélkül, hogy e tekintetben bármilyen elferdítésre hivatkoztak volna, a Törvényszék a megtámadott ítélet 226. pontjában megállapította, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a MIF‑ből a kereskedők számára objektív előnyök származnak. E körülmények között nem kellett megvizsgálni a MIF‑ből a kártyabirtokosok számára eredő előnyöket, mivel azok önmagukban nem ellensúlyozhatják az e díjakból eredő hátrányokat. A Törvényszék a megtámadott ítélet 229. pontjában tehát joggal állapította meg, hogy „mindenképpen hatástalan az a [fellebbezői] kifogás, amely arra vonatkozik, hogy a Bizottság nem vette kellően figyelembe, hogy a MIF előnyökkel jár a kártyabirtokosokra nézve".
